Dátum: 2009.08.31 17:29:21 - HOZZÁSZÓLÁSOK: 0 db

A Pravda információi szerint, újabb pofont adtak nekünk a tótok azzal, hogy a tankönyvekből kitörölték a Felvidék elnevezést.

A felvidéki magyar kisebbség tankönyveiben mától nem szerepel a Felvidék kifejezés - erről döntött a szlovák oktatási miniszter Ján Mikolaj (Szlovák Nemzeti Párt).

A diákok a nemzetiségi iskolákból olyan tankönyveket kapnak majd, melyben nem szerepel a Felvidék kifejezés.

Közlésük szerint a történelem során Felvidék nem is létezett, hanem Szlovákia volt korábban is. A történészek csodálkoznak ezen a határozaton (is).


Szent Korona Rádió

Dátum: 2009.08.31 17:25:18 - HOZZÁSZÓLÁSOK: 0 db

Bár szeptember 1-jén Szlovákiában életbe lép a módosított államnyelvtörvény, de valószínűleg még két vagy három hónapig nem kell büntetést fizetnie annak, aki megsérti a jogszabályt - jelezte a szlovák kulturális tárca. "Már készül az államnyelvtörvény módszertani végrehajtási utasítása. Ez egységesíti majd a jogszabály összes olyan kitételét, amelyet ma az érintett szubjektumok eltérően értelmeznek, illetve a jövőben értelmezhetnének" - jelentette ki Marek Madaric kulturális miniszter a hét végén Pozsonyban. A miniszter szerint a módszertani végrehajtási utasítás várhatóan november vagy december elejére készül el, s a tárca addig a törvénybe foglalt büntetéseket nem kívánja érvényesíteni.


MTI

Dátum: 2009.08.31 11:56:28 - HOZZÁSZÓLÁSOK: 0 db

A legfelsőbb szlovák bajnokság 8. fordulójában a dunaszerdahelyi gárda a Zobor lábához utazott, hogy megküzdjön a nyitrai csapattal. Mindkét csapat az előző fordulóban kikapott, így a bizonyítási vágy kellő motivációként szolgált a jó játékhoz.


Szokásosan ismét nagy rendőri biztosítás várta a dunaszerdahelyi szurkolókat, akik négy autóbusszal és több autóval indultak útra, hogy elkísérjék csapatukat Szent László király városába. A rendőri biztosítás el is kelt, hiszen a magyar szurkolókat legszívesebben a helyszínen legyilkolták volna a nyitrai ultrák, akik a mérkőzés első negyed órája után köveket, betondarabokat dobáltak a dunaszerdahelyi szektor felé. Sem a rendezőség, sem a rendőrség nem előzte meg a dobálást csak később avatkozott közbe, amikor már tarthatatlan volt a helyzet. A játékvezető, aki a mérkőzés „csúcspontja” volt meg is szakította a mérkőzést és félő volt, hogy beszünteti a találkozót.

Az indulatok nem nyugodtak és az egész mérkőzés során a nyitrai szurkolók a magyarokat szidták. Halál a magyarokra!, Magyarokat a Dunába!, Magyar cigányok!, valamint obszcén kifejezésekkel illették a DAC szurkolóit és Malina Hedvigát is. Természetesen a magyar tábor sem maradt adós és visszaválaszoltak, de nem ők kezdték a provokációt és a kődobálást.

Legközelebb az ősi riválisát fogadja otthon a dunaszerdahelyi csapat.
Szeptember 12-én a pozsonyi Slovan érkezik a DAC stadionba. Mint emlékezetes tavaly november 1-jén a két csapat összecsapásán a rendőrség durván berontott a dunaszerdahelyi szurkolók közé és akit láttak vertek. Akkor esett a rendőri attak áldozatul a 18 éves Lengyel Krisztián is, aki egy egész életre szóló sérülést szenvedett. A rizikós mérkőzésre ismét megszállják majd a békés kis csallóközi várost a rendőrség egységei és ostromállapothoz hasonló képek fogadják majd a városlakókat, hiszen több ezer pozsonyi szurkoló érkezik majd, akiknek célja, hogy ott hagyják a nyomukat az utcákon, házakon és a stadionon.


Polgár Info

Dátum: 2009.08.31 11:34:27 - HOZZÁSZÓLÁSOK: 0 db

A testvéri közösségvállalás jegyében Ökumenikus Nagytalálkozó kezdődött a szegedi Dómban. A Kárpát-medence magyar egyházainak képviselői, európai, hazai és határon túli politikusok a szlovákiai államnyelvtörvény ellen tiltakoznak.
hirdetés

Az Európai Unióban minden nemzetnek, népnek és etnikai közösségnek elidegeníthetetlen joga saját anyanyelvének nyilvános használata saját hazájában és szülőföldjén. A szegedi találkozót Tőkés László, Európai Parlamenti képviselő kezdeményezte.

"Magyarországot a nemzetközi hatalmak, a nagyhatalmak szabdalták szét, ők rendezték a korabeli viszonyokat az első világháború után, a második világháború után, újrarendezték Európát, magától értetődő, hogy egy egyesült Európában, az egykori nagyhatalmak, a tagországok felelősséggel tartoznak azért, hogy mi történik egyik vagy másik országban Trianon örökösei között" - - mondta el Tőkés László.

A potenciális veszély fennáll bármely szomszédos országban, hogy szlovákiai nyelvtörvényhez hasonló hátrányos megkülönböztetés éri a magyar kisebbségeket. A 21. században nincs helye hátrányos megkülönböztetésnek etnikai, nyelvi, vallási alapon - mondják a szervezők.

"A Szeged-csanádi egyházmegye történelmi területe jelenleg három országban találja magát, jelen vannak nyelvi kisebbségek is, itt hál’Istennek most nagyon jó az együttműködés, a szerbiai, délvidéki, a romániai, Temesvár környéki kollégákkal, csoportokkal, egyházi közösségekkel, nemcsak katolikus, hanem ökumenikus szinten is" - jegyezte meg Dr. Kiss-Rigó László, Szeged-csanádi püspök.

A találkozó röviddel ezelőtt szentmisével kezdődött, mely adásunk idején is tart, a Kárpát-medence valamennyi tájáról érkezett egyházi vezetők részvételével. Fél héttől az Ökumenikus Nagytalálkozót a Duna Televízió élőben közvetíti.

Zárónyilatkozatot tettek közzé

A zárónyilatkozat szerint a Kárpát-medencei magyarság a szegedi Dómban összegyűlt tagjai és képviselői "megdöbbenéssel és egymás iránti testvéri szolidaritással" állapítják meg, hogy a volt szovjet tábor országainak legtöbbjében "az egykori nacionál-kommunista rezsimek" szelleme kísért, és azok "elnyomó, jogfosztó, magyar- és kisebbségellenes, intoleráns és diszkriminatív" módszerei is tovább hatnak és érvényesülnek.

A szegedi Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó résztvevői, egyházi és polgári és politikai képviseletei a mintegy 600 ezres lélekszámú, Szlovákia lakosságának több mint 10 százalékát kitevő felvidéki magyarság iránti együttérzéssel emelik fel szavukat, és tárják a demokratikus nyilvánosság elé a 2009. szeptember 1-jével hatályba lépő szlovákiai államnyelvtörvény ügyét, "annak haladéktalan felülvizsgálatát, illetve visszavonását követelve a posztkommunista szlovák kormánytól" - áll a nyilatkozatban.

"Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartjuk az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, mely szerint sem a szlovák nyelvtörvény - sem Sólyom László magyar államelnök Szlovákiából való botrányos kiutasítása - nem tartozik az Európai Unió illetékességi körébe, hanem a két uniós tagország belügyének számít" - olvasható a dokumentumban.

Az állásfoglalás idézi Jerzy Buzek EP-elnököt, aki szerint a törvény nemcsak a magyaroknak árt, hanem a európai integráció szellemiségének és a demokrácia elvének is, s így már nem csupán szlovák-magyar ügy.

A találkozó résztvevői "ugyanebben az értelemben" utalják az európai közösség elé a másik uniós tagország, Románia magyarságának emberi és kisebbségi jogi sérelmeit is, többek között a csángómagyarok erőltetett asszimilációjának és a készülő diszkriminatív tanügyi törvénynek a kérdését, továbbá a szerbiai magyarveréseknek, valamint az ukrajnai kisebbségi oktatás módszeres elsorvasztásának az ügyét is.


DunaTV

Dátum: 2009.08.30 20:02:08 - HOZZÁSZÓLÁSOK: 0 db

Ma reggel a holnapi, holnaputáni tüntetések előtt jelentette a mr1 rádió, hogy a szlovák nyelvtörvény szankcionálását felfüggesztette egyelőre a szlovák állam. Minden jóérzésű magyar embert továbbra is arra buzdítunk, hogy vegyen részt a tüntetések valamelyikén. Budapest, Brüsszel, Dunaszerdahely, és lehetne tovább sorolni a tüntetési színhelyeket. Tessék választani, és ne higgyük el, hogy megrettent a szlovák állam. Ez csupán altatás!

Minden bizonnyal a tüntetések élét hivatott elvenni a bejelentés, miszerint két hónapra a nyelvtörvény végrehajtását felfüggesztette a szlovák állam a ma reggeli híradások szerint. Ez csak „púder”!
Minden igyekezetünkkel tovább kell fellépnünk, és határozottan kiállnunk a jogainkért. Változatlanul európai jogszabályokba ütközik a nyelvtörvény, még ha végrehajtása késni is fog. Továbbra is a magyar nemzetiségű emberek megszégyenítése a cél, a saját anyanyelvük megtagadására kényszerítve a szülőföldjén a magyart.

A Kárpáti Harsona szerkesztősége üdvözli, és köszönti a tüntetőket minden helyszínen, és támogatja a tüntetéseken megfogalmazott követeléseket a magyar és minden más kisebbségben levő ember érdekében, védelmében.

2009. szeptember első és második napja legyen nem csak most, hanem mindig is a magyar nyelv védelmének a napja. Legyünk ezren, tízezren, százezren, kiáltsuk hangosan, hogy NEM lehet a magyar nyelvet – de egyetlen más nyelvet sem – betiltani, büntetni, kiszorítani a közbeszédből sem Szlovákiában, sem Európa egyetlen más államában sem. Kiáltsuk ezt olyan hangosan, hogy ne csak Pozsonyba, hanem Európa minden fővárosában hallani lehessen, olyan határozottan, hogy meg kelljen hallania minden európai döntéshozónak.

Csak együtt, összefogva érhetünk az út végére!

Szabadságot a magyar nyelvnek!

Szabadságot minden Európában beszélt, és írt nyelvnek!

Szabadságot és autonómiát minden európai nemzetiségi kisebbségnek!

Legyen mindenkorra vége a gőgös, rasszista megkülönböztetésnek!


Kárpáti Harsona

Dátum: 2009.08.30 19:52:14 - HOZZÁSZÓLÁSOK: 0 db

Miután a romániai Szörényváron (Turnu Severin) 1940. augusztus 16-24. között folytatott román–magyar tárgyalások nem vezettek eredményre, és mivel a tengelyhatalmak mindenképp el akarták kerülni a fegyveres konfliktus kirobbanását, a német és az olasz kormány a magyar és román kormányok képviselőit Bécsbe rendelte, és a közöttük folyó vitát döntőbíráskodás révén rendezte.

A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án délután 3 órakor született.

A magyar kormány (gróf Teleki Pál miniszterelnök, Csáky István külügyminiszter és Hory András, a románokkal folytatott tárgyalásokon a magyar küldöttség vezetője - mindannyian erdélyi származásúak voltak), és a román kormány a döntőbíráskodást elfogadta.

Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter naplója szerint – de ezt maga Mihail Manoilescu is elismeri visszaemlékezéseiben[1] – a román külügyminiszter elájult a döntés kihirdetésekor. Fontos megjegyezni, hogy a Szovjetunió 1940 júniusában megszállta az akkor Romániához tartozó Besszarábiát, a mai Moldova Köztársaság területét, és a második bécsi döntés kihirdetésekor javában folytak a krajovai tárgyalások, amelyek lezárultával szeptember 7-én Bulgária visszakapott Romániától 2 dél-dobrudzsai megyét, az ún. Kvadrilátert.

A második bécsi döntéssel Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, benne a Székelyfölddel.

Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000 magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt. Dél-Erdélyben körülbelül 400 000 magyar maradt.

Adatok forrása Visszakapott országrész Terület (km²) Népesség (fő) Magyarok Románok Németek
száma (fő) aránya (%) száma (fő) aránya (%) száma (fő) aránya (%)
Román népszámlálás (1930) Észak-Erdély 43 492 2 393 300 1 007 200 42 1 165 800 48,7 59 700 2,5
Magyar népszámlálás (1941) 2 460 000 1 344 000 54,6 1 068 700 43,5 47 300 1,9

Dátum: 2009.08.30 19:41:39 - HOZZÁSZÓLÁSOK: 0 db

Egyik szemünk sír, a másik nevet: Újpest szocialista alpolgármestere visszaállítaná az egykor a kerület főterén állt „Fájdalmas anya” szobrot, mely a magyarság Trianon felett érzett fájdalmát hivatott kifejezni.

Sír egyik szemünk, mert bár nem szeretjük a szocialistákat és tudjuk, hogy csak a kampányfogásnak tekinthető e bejelentés Trippon Norbert részéről, és nevet, mert végre a nagypolitika szintjén is születnek apró tettek az országcsonkítás elfeledtettése ellen. Az alpolgármester szerint az 1937 óta a téren állt alkotás a trianoni békeszerződés okozta fájdalmaknak állítana emléket – mondta ezekkel a szavakkal, minden bizonnyal sokakat – akár jobboldalon, akár baloldalon álljanak – meglepve e kijelentésével.
Derce Tamás, Újpest független, ám Fidesz-közeli polgármestere elmondta: támogatja az ötletet, nem érdekli, hogy ki mit gondol erről, akinek nem tetszik, az ne jöjjön Újpestre – fogalmazott.
A szélsőbaloldali marxista csürhe értelmiségének azonban nem tetszik az ötlet. Krausz Tamás magyarellenes bolsevik szerint a szobor felállítása sértené a szomszéd népeket. Derce Tamás gondolatát továbbszőve, azt tanácsoljuk Krausznak, ha annyira érdekli őt a szomszéd népek érzékenysége, költözzön hozzájuk.


Kuruc.info

Dátum: 2009.08.29 23:33:52 - HOZZÁSZÓLÁSOK: 0 db

Győri Jobbik tüntetéséről:

A Jobbik győri alapszervezete, az Új Magyar Gárda Mozgalom Wass Albert Zászlóalja, útlezárással tiltakozik a szlovák nyelvtörvény ellen, a Vámosszabadi határátkelőnél.

A tiltakozó megmozdulást 2009. szeptember 1-én 9-14 óra között tartjuk.
Utána közösen elmegyünk a dunaszerdahelyi stadionba felvidéki Nemzettestvéreink, által szervezett tiltakozó nagygyűlésre. Kérjük aki egyetért velünk, csatlakozzon hozzánk. Szeretettel várunk mindenkit.
A Jobbik győri alapszervezete és a gárdisták.


Komáromi Jobbik tüntetéséről:

2009. szeptember 1-én a Jobbik ismét félpályás útlezárással demonstrál Komáromban, a szlovák határnál.
A tiltakozás oka a gyalázatos nyelvtörvény bevezetése Felvidéken. A demonstráció 15-18 óráig tart. 17 órakor Vona Gábor tart sajtótájékoztatót a helyszínen Kérünk mindenkit, aki egyetért célunkkal járművével, vagy anélkül csatlakozzon hozzánk!
A Jobbik Komáromi Alapszervezete

Dátum: 2009.08.29 13:23:54 - HOZZÁSZÓLÁSOK: 0 db

Tisztelettel meghívunk minden magyar embert 2009.szeptember 13.-án (vasárnap) 9:30 órai kezdettel az erdőtelki katolikus templomban tartandó szentmisére és körmenetre és az azt követő Trianon-emlékmű avatására.

Beszédet mond:

Rácz Sándor, Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke
Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke
Molnár József, esperes atya
Jobbik Magyarországért Mozgalom Erdőtelki Tenki Alapszervezete

Dátum: 2009.08.29 13:16:00 - HOZZÁSZÓLÁSOK: 0 db